A túlóra növeli a szívbetegségek kockázatát
Azok, akik rendszeresen túlóráznak, és 10-11 órát dolgoznak, csaknem kétharmaddal növelik a saját kockázatukat a szívbetegségekre, állítja egy új kutatás.
Az eredmények a European Heart Journal online kiadásában jelentek meg, 6 000 brit köztisztviselő adatait dolgozták fel benne. Miután statisztikailag rögzítették a szívbetegség ismert egyéb faktorait, mint például a dohányzás, az orvosok azt találták, hogy a szívbetegség esélye 60 %-kal növekedett azoknál, akik naponta 3-4 órát túlóráztak.
A szakértők szerint az eredmények rávilágítanak a munka-magánélet egyensúly fontosságára. Összesen 369 esetben alakult ki halált okozó szívbetegség, infarktus vagy angina. A legtöbb esetben szoros összefüggés mutatkozott a túlórák számával. A kutatók szerint ennek rengeteg magyarázata lehet. Azok, akik sok időt töltenek a munkahelyükön, nem tudnak sportolni, pihenni és kikapcsolódni. Idegesebbek is lehetnek, túlterheltek és depressziósak. A karrierista emberek általában A-típusú személyiséggel rendelkeznek, agresszívak, idegesebbek. "A túlórázók általában arra is hajlamosak, hogy betegen járjanak be dolgozni, nem hajlandók hiányozni betegség miatt.” – tették hozzá. Forrás: medipress.hu
A munka és pihenés nem megfelelő aránya közismerten káros az egészségre
Az emberek 50 %-a rendszeresen hazaviszi a munkáját, fedte fel a Torontoi Egyetem új kutatása, mely meghatározta a munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos stresszt, és az azt előrejelző faktorokat is.
A kutatók felmérték azt, hogy milyen mértékben zavarja a munka a szabad időt, egy 1 800 amerikai munkavállaló adatait összegyűjtő felmérés keretében. Scott Schieman szociológus professzor, és a társszerzők: Melissa Milkie ill. Paul Glavin olyan kérdéseket tettek fel a résztvevőknek, mint például:
"Milyen gyakran ütközik a munkája az otthoni vagy családi életével?
Mennyire zavarja a munkája a szabadidős tevékenységét vagy a közösségi életét?
Milyen gyakran gondol munkaidőn kívül a munkájával kapcsolatos kérdésekre?"
Schieman elmondása szerint „A megkérdezettek közel fele úgy nyilatkozott, hogy ezek a helyzetek néha, vagy gyakran előfordulnak, ami igen aggasztó, hiszen a munka és pihenés nem megfelelő aránya közismerten káros az egészségre.”
A szerzők öt lényegi pontba sűrítették a felfedezéseiket:
· A főiskolai vagy magasabb végzettséggel rendelkezők gyakorta jelzik, hogy a munkájuk zavarja a magánéletüket, több esetben, mint azok, akik csak középiskolát végeztek;
· A diplomások munkája általában gyakrabban folyik össze a magánéletükkel, mint a többi szakmai kategóriában;
· Néhány munkával kapcsolatos körülmény miatt sokkal többször kúszik be a munka a magánéletbe: személyes munkahelyi konfliktusok, a munkahely bizonytalansága, környezeti ártalmak, stresszes helyzetek. Ha valaki maga oszthatja be a munkáját, az némileg enyhíti a negatív hatásokat;
· Nagyobb zavaró tényezőt jelenthet még a felelős beosztás, illetve az, hogy milyen képességeket igényel, a döntéshozási hatáskör és persze a jövedelem;
· A vártnak megfelelően a hosszú munkaidő (heti 50 óránál több) jobban zavarja a magánéletet. Meglepő módon ez az összefüggés erősebb azok esetében, akik részben vegy teljesen maguk osztják be a munkaidejüket.
"Több meglepő mintát találtunk.” – mondta Schieman.
„A jól képzett szakemberek arról számolnak be, hogy a munkájuk gyakrabban zavarja a magánéletüket, amit mi a magasabb pozícióval járó stressznek hívunk.
Bár sok előnnyel jár a magasabb beosztás, az árnyoldala az, hogy nagyobb valószínűséggel befolyásolja a magánéletet.”
Forrás: medipress.hu